Forrás: pixabay.com
Miért ostorozzuk magunkat, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy mi azt elterveztük, és elkövetünk valamilyen hibát?
Valószínűnek tartom, hogy a fenti kifejezés neked is ismerősen hangzik, és számos helyzetben hallhattad már. Na de én most egyetlen ilyen helyzetet ragadnék ki, ahol nem egyszer hangzik el ez a mondat, és ami napjainkban sajnos hétköznapi dologként szerepel.
Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám neked, hogy mostantól bármit elérhetsz, amit csak szeretnél, úgy, ahogy azt te eltervezted, minden könnyen és gördülékenyen halad, miközben te tudod, hogy semmilyen akadály nem léphet fel, és nincs semmilyen veszíteni valód sem. Ezt a felsorolást lehetne még tovább folytatni, viszont én úgy gondolom, hogy már ennyi kijelentés után is furcsán néznél rám, hogy mi ütött belém, és miket hordok itt össze, mivel tudod korábbi tapasztalataidból, hogy ilyen nem létezik, hogy nem ilyen egyszerű bármit is elérni. Ennek tudatában mégis sokan beleesünk ebbe a hibába.
Miről is van szó?
Nézzük meg azt, hogy hogyan viselkedünk, amikor kitűzzük az áhított célt, amit szeretnénk elérni. Legtöbb esetben elég lelkesek leszünk ahhoz, hogy belevágjunk ennek a megvalósításába.
Teljes elszántsággal végezzük azokat a tevékenységeket, melyek egyre közelebb visznek céljaink felé, van, aki részletes tervet készít, van, akinek csak úgy jönnek a különféle jobbnál jobb ötletek, és csinálja… majd aztán történik valami, amire nem számítottunk..nem úgy alakult a tervünk, ahogy mi azt elterveztük..”hibáztunk”..és itt kezdődik el sokunknál az önmarcangolás folyamata.
Miért van ez?
Egyszerűen csak annyiról van szó, hogy ez belénk van kódolva. Persze, van, aki ezt nem így fogja fel, és folyamatosan fejleszti magát annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő, de én most az emberek nagyobb részére értem ezt.
Tulajdonképpen, ha bármilyen pici dolog is másképp alakul, úgy érezzük, hibáztunk, veszve van minden, és már nincs is kedvünk semmihez, rosszabb esetben feladjuk az egészet.
Sokan így működünk. Viszont, hogyha a dolgok mélyére néznénk, meglátnánk, hogy „jaa, ez így nem is olyan rossz…sőt…”
Én hiszem, hogy mindennek oka van, tehát annak is, ha máshogy alakul a kész tervünk, amit például tekinthetnénk egy alaprajznak is.
Ugye alaprajzot sok mindenhez szoktak készíteni. Vegyük most alapul egy ház alaprajzát, ami még csak építés előtt áll. Mi van akkor, ha valami nem stimmel pl. rosszul lett felmérve az adott terep, nem helyesek a mért adatok, valami nem jó, ami szükséges a ház megfelelő és biztonságos felépítéséhez. Ebben az esetben a tervezők nem azt teszik, hogy kidobják az egész alaprajzot és inkább hagyják az egészet. Hanem megnézik, hogy mit tudnának kihozni a helyzetből, hogyan lehetne kijavítani a „hibát”.
Vagy vegyünk egy „rosszabbik” esetet. Amikor már meg van építve a ház alapja, és akkor derül ki valami probléma.. akkor is, megnézik, hogy hogyan lehetne orvosolni a helyzetet, viszont semmiképpen sem rombolják le az egészet. Vagy ha mégis, akkor elölről kezdik figyelembe véve azt, hogy ismételten ne kövessék el ugyanazt a hibát. Biztos ez a mondat is ismerősnek hangzik a te füleidnek is.
Hogyha hasonlót tapasztalsz, és volt már részed ebben az önmarcangolásban, kérlek, hagyj fel ezzel, és ne ostorozd önmagadat, mert másképp alakultak a dolgok.
Fogd fel ezt egy amolyan kihívásként, egy megoldandó feladatként, amit az élet állított eléd, ami által fejlődsz, ami által nagy az esélye annak, hogy egy sokkal jobb irányba tereli az előre meghatározott tervedet, és sokkal jobban fognak alakulni a dolgaid.
Bármiről is legyen szó, ne hibáztasd magad!
Ami még szerintem nagyon jelentős egy cél elérése érdekében, hogy nem magát a célt helyezed a középpontba. Milyen ellentmondásnak tűnhet ez most neked, amit teljesen meg is értek, és ezt el is magyarázom, miért van így.
Hogyha magára a folyamatra helyezed a hangsúlyt, amit a cél eléréséért csinálsz, sokkal nagyobb sikerrel jársz, mint hogyha magát a célt helyezed fókuszba.
Hogy ezt mire is értem?
Hogyha pl. attól teszed függővé az életedet, hogy „majd boldog leszek, ha…”, akkor az egésznek semmi értelme, mert ha mindig a végcél lebeg a szemed előtt- ami azért is van, mert mindenhonnan ezt sulykolják belénk-, és folyton azt érzed, hogy még mindig nem sikerült elérned, elkezded magadat marcangolni..és ez egy ördögi kör tud lenni.
Viszont ebből is van kiút. Hogyha magára a megvalósítás folyamatára helyezed a hangsúlyt, amit közben élvezel is csinálni, lelkesedéssel tölt el, valamint hogyha ezt kisebb részcélokra is felosztod, sokkal nagyobb sikerrel viszed véghez, folyamatosan sikerélményed lesz, a lelkesedésed folyamatosan az egekben lesz. Persze nem azt mondom, hogy akadályok nem fognak egyáltalán felmerülni ebben az esetben. Lehet, hogy lesznek, viszont ha kellő elszántsággal, kitartással a folyamatra fókuszálva haladsz tovább, az eredmény nem marad el!
Tehát, az élet mindig a legjobbat akarja neked.
Forrás: pixabay.com
Ne félj a változástól, okkal történik minden, a helyes útra terelődik az életed.
Lehet tényleg egy jó ötletet találtál. ki, de az élet még jobbat tartogat számodra.
