Forrás: pixabay.com

Képzeld el, hogy egy olyan életet élsz, amilyet mindig is szerettél volna. Képzeld el, hogy milyen helyen élsz, kikkel veszed magad körül, képzeld el, hogy azt csinálhatod, amit szeretnél, ami igazán feltölt, ami boldogsággal tölt el. Érezd az ízeket, az illatokat, a nap melegét, a szellő simogatását. Képzelj el bármit, amitől jó kedved lesz, amit átélsz a jelenlegi képzeletedben. Képzeld el, hogy ez a valóság, amiben boldogságodat és örömödet leled. Miközben ezekre a pillanatokra gondolsz, éld át ezt a jóleső érzést, ami átjárja a lelkedet.

Tudom, hogy nagyon sokan vagyunk itt a Földön, akik tele vannak álmokkal, célokkal.

Éreztél már valaha úgy, hogy valamit nagyon el akartál érni, viszont nem volt bátorságod megtenni az első lépést? Az emberek többséges sajnos úgy éli le az életét, hogy nem tesz az álmaiért. Vagy ha mégis megteszi azt a bizonyos lépést, az első akadálynál,  vagy külső környezet, emberek, vélemények hatására eldobja, és elkönyveli magának, hogy ő neki igazából erre nincs is szüksége, ezt ő meg sem érdemli vagy, hogy ő erre nem is lenne képes…holott legbelül tudja, hogy ez nem így van.

Rengeteg dolog befolyással lehet az életünkre, de mi döntjük el, hogyan reagálunk erre. Sokan azért nem mernek valamibe belekezdeni, mert attól félnek, mit gondolnak róluk majd mások. Ha téged eddig ez tartott vissza, akkor ezt kérlek, felejtsd el! Mindig lesz olyan, aki megpróbál téged visszarántani. Ha nem csinálsz semmit sem, akkor meg azért fog beleszólni az életedbe. Mindig lesz olyan, aki találni fog alkalmat arra, hogy visszarántson téged, mert fél, hogy neked sikerül elérni a céljaidat…fél attól, hogy te több leszel nála, hogy te sikeresebb leszel.

És tudod itt van az a pont, ahol rajtad áll minden. Itt dől el, hogyan reagálsz ezekre a „nehézségekre”, mert ha hagyod magad lerántani, akkor az egész el van veszve. Viszont, hogyha te ennek ellenére is tovább folytatod az utadat a kitűzött célod felé, akkor megállíthatatlan leszel.

Nagyon sok ember elképzeli, hogy milyen életet szeretne élni. Legtöbben a tárgyi dolgokra gondolnak először, egy szép házra, autóra, különböző eszközökre, dolgokra..amivel persze nincs is baj. A dolog ott kezdődik, hogy ezért képesek e megtenni a szükséges lépéseket. Képesek e tenni az álmaikért, és nem csak tovább álmodozni erről az elképzelt életről.
A kezdeti lelkesedés nagyon sok esetben már a korai fázisban alábbhagy, és élik tovább a mindennapjaikat a megszokott módon, majd elkönyvelik magukban a már korábban említett gondolatokat, és az első adandó akadálynál feladják az egészet.

Gondolj csak bele..hány sikeres ember bukott el számos alkalommal még azelőtt, mielőtt elérte volna a célját? mégsem adta fel!

Nekem is vannak álmaim, céljaim, mint legtöbbünknek, és igyekszem tenni is értük. Viszont az ember életében adódhatnak különböző élethelyzetek, amikor alábbhagy a lelkesedése. Az elmúlt időszakban ez nálam is előfordult, éreztem, hogy nem csinálom olyan erőbedobással a dolgaimat, mint azelőtt. Ez eltartott néhány napig, majd rájöttem, hogy ez így nem jó.. Ez így nem mehet tovább, ennek semmi értelme, hogy úgymond őrlődöm ahelyett, hogy találnék valamilyen megoldást arra, hogy kitörjek ebből a helyzetből. Nekem ilyenkor nagyon sokat segítenek az önfejlesztő könyvek, amelyek rengeteget tudnak adni nekem, és nem egyszer segítettek kilábalni bizonyos helyzetekből. Sok esetben felnyitják a szememet.. Mert tudom, hogy az életemért ÉN vagyok a felelős, és csakis ÉN tehetek azért, hogy jobb irányt vegyen, bárhol is állok jelenleg.

Mikor előtörnek bennem a negatív gondolatok, belegondolok abba, hogy itt „sírok”, mikor tudom, hogy minden lehetőség adott, minden egyes nappal megkapom a lehetőséget, és csak tennem kéne azért, hogy a céljaimat megvalósítsam. Persze tudom, hogy mélypontok illetve akadályok továbbra is lesznek ezen az úton, viszont ha az emberben megvan a hit arra, hogy meg tudja csinálni, akkor ezek a „nehézségek” eltörpülnek majd mellette.

Hogyha érzed legbelül, hogy ez a te utad, akkor MENJ és CSINÁLD VÉGIG!

Hogyha nem teszed meg a szükséges lépéseket a céljaid felé, később bánni fogod…Bánni fogjuk azt, hogy miért nem voltunk bátrabbak, miért nem vállaltuk fel az érzéseinket, miért mások véleménye szerint éltünk..miért nem mertünk nemet mondani..miért nem éltünk..és még sorolhatnám…
Legrosszabb esetben erre már csak életünk végén jövünk rá, amit arra kérlek, hogy ne várj meg!

Képzelj el magadnak egy olyan életet, amilyet mindig is szerettél volna élni..Ne aggódj azon, hogyan fogod elérni, hogyan fogod megtenni a szükséges lépéseket. Vagy, hogy mit fognak mások szólni. Egyszerűen csak menj végig ezen a csodálatos úton, amit Életnek hívunk, és kezd el végre megvalósítani az álmaidat..Kezd el élni a SAJÁT életedet..mert csak egy életünk van, amiért mi magunk vagyunk a felelősek.

Forrás: pixabay.com

Biztosan veled is előfordult már, hogy egyik pillanatban még mosolyogtál, jó kedved volt, jól érezted magad, másik pillanatban pedig alábbhagyott a lelkesedésed, nem volt kedved semmihez, és olyan semmilyen volt a hangulatod, rosszabb esetben még szomorú is voltál.

Velem is előfordult már jó néhány alkalommal, hogy akármennyire is próbáltam pozitív maradni, akármennyire is próbáltam meglátni a dolgok jó oldalát, egyszer csak azt vettem észre magamon, hogy ez nem úgy megy, mint ahogy én szeretném. Sőt! Azon kaptam magam, hogy negatívan nyilvánulok meg bizonyos dolgok előtt.

Most akkor ez, hogy is van?

Ilyenkor jogosan teheted fel ezt a kérdést egy olyannak, aki a pozitív gondolkodás mellett érvel.

A pozitív gondolkodás nagyban összefügg a környezettel is. Nagyban függ attól, hogy milyen emberekkel vesszük körbe magunkat, milyen impulzusok érnek bennünket, milyen események történnek velünk a nap folyamán, milyen külső hatások érnek minket.

Akármennyire is elhatároztad, hogy te csakis pozitívan állsz hozzá mindenhez, nem engedsz be semmilyen negatív dolgot az életedbe, el kell, hogy szomorítsalak, mert ez sajnos nem így működik.

A nap folyamán számos olyan tényező alakíthatja az életedet, amelyre nincs befolyásod, ami nem a javadat szolgálja, ami negatívan hat rád.. legalábbis ha ezt nem is tudatosan érzékeled, de tudat alatt mindenképp számíthatsz erre..egy ideig megpróbálhatsz nem tudomást venni ezekről, lehet, hogy az elején még egész jól tudok kezelni a dolgokat..Viszont! Hosszú távon ez nem működik.

Hadd osszak meg veled egy általam átélt hétköznapi eseményt, ami a mindennapjaim részét képezi.
A munkahelyemből kifolyólag egész nap emberekkel foglalkozok. Azt tudni kell rólam, hogy nagyon szeretek segíteni másoknak, ami engem is jó érzéssel tölt el.

 Munkám során lehetőségem volt és van is a mai napig megtapasztalni azt, hogy nagyon sok az elégedetlen ember, akármennyire is szeretnék segíteni, megoldani a fennálló helyzetet, problémát, nagyon sok esetben nem együttműködő a másik fél, és az ember igyekezetét nem mindenki értékeli.
Őszintén szólva, ez azt jelenti, hogy az embereknek kb. 80-85%-a teszi ki a „nem mindenki értékeli” részt. Ezzel nem elítélni szeretném az embereket, mielőtt erre gondolnál, nem erről van szó, és nem is panaszkodásképpen írtam ezt le. Ebből azt szeretném átadni neked, hogyha egész álló nap olyan negatív hatások érnek, melyet mások közvetítenek feléd, melyek nem építő jelleggel hatnak rád, hanem egy idő után destruktív módon vannak rád hatással, te is észreveszed saját magadon, hogy már nem tudsz olyan pozitív, lelkes lenni, mint mondjuk reggel, amikor felkeltél. És itt akkor ezt tovább lehet folytatni azzal, hogy persze az sem minden, hogy hogyan reagálsz minderre, mert azt igenis, te határozod meg, de erről bővebben egy másik bejegyzésben olvashatsz.

Amikor én is észlelem magamon ezeket a jeleket, megnézem azt, hogy ennek vajon milyen pozitív oldala lehet. Mert, mint ugye ahogy tartja a mondás, „az éremnek két oldala van”. Ilyenkor belegondolok abba, hogy oké, lehet, hogy a többség tényleg negatívan nyilvánul meg, viszont ott van az embereknek az a 15-20%-a, aki tényleg hálás tud lenni, értékeli a másik igyekezetét, aki pozitív impulzusokat közvetít felém. Lehet, hogy ez a szám csekélynek tűnik, viszont amikor a sok negatív hatás után ér egyetlenegy pozitív is, az felbecsülhetetlen érzés tud lenni.

És bárhol így van, egyszer próbáld ki, meglátod, hogy máris jobb kedved lesz.

Fontos, hogy ne hagyd, hogy ezek a negatív érzések eluralkodjanak rajtad, és elrontsák a napodat, mert igenis tudsz ellene tenni!

Tehát.. ne erőltesd a pozitív gondolkodást! Ha ér bármilyen negatív hatás, hagyd, hogy átmenjen rajtad, viszont ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad. Ha úgy érzed, eleged van, menj ki az utcára, kiabálj egy akkorát, ami kifér a torkodon, vagy hogyha ennél visszafogottabb lennél, akkor csinálj bármit, ami feltölt, ami által jól érzed magad..viszont soha ne fojtsd el a negatív érzelmeket, amelyek benned vannak.
Gondolj arra, hogyha egy olyan dolog ér, amire nincs befolyásod, nem tudod úgysem irányítani az eseményeket, és észbe kapsz, hogy negatívan gondolsz erre a helyzetre, engedd el ezt az érzést, hiszen nem tudod megváltoztatni a dolgokat.

Bármiről is legyen szó, próbáld meglátni a jó oldalát is, és máris nem tűnik olyan reménytelennek a helyzet.